Neeem, nem a híres-hírhedt csongrádi kocsmáról lesz szó. :) Ugyanis beköltöztünk!
    Én és Zsanim mostantól a mi kis saját mézeskalács-házunkban lakunk, egyelőre előre nem látható ideig. Nagyjából szerencsénk volt a kecóval, mert alig kellett venni valamit, így azokat a cuccokat pikk-pakk beszereztük: a legnagyobb tétel egy mosógép volt.
    Mindegy is, szuper kis lakásunk van, és tök jó ott lakni. Mondjuk Zsaninak nehezebben megy a váltás. Persze ez teljesen érthető, én idestova tíz éve vagyok gyakorló albérlő, gyökértelen vagyok; Zsaninak meg ráadásul ott van Fannibébi, akit nagyon nehéz volt otthagynia. :|
    Nem a világ végére költöztünk, tehát azért nem szakadunk el egymástól. :) Egyébként a lakás fekvése elég jó, a Fő utca közepén van. A lakók többsége valahol a hetven és a halál között van, tehát a mi érkezésünk kicsit lenyomta az átlagéletkort. :) A lakás egyetlen nagy szobából áll, a fürdőszoba viszont apró, egy jót nyújtózkodni nem tudok benne. A víz ilyen boileros megoldással (vízmelegítő - magyarul boiler: copyright Szucsán András tanár úr :) ) működik, tehát először hidegvíz jön, aztán meg olyan "még nem jó, még nem jó, már nem jó", tehát a fürdés lényegében tíz perc zsonglőrködés a hideg-meleg egyensúllyal.
    Nemsokára képek is lesznek, csak még addig nem akartam kattintgatni, amíg ládák, meg ilyesmi összhatás-romboló tényezők vannak a szobában. Addig is kellemes hétvégét mindenkinek, tschüss! :)