Shopping is not my sport. Huu, nagy karácsonyi bevásárlás, és egyéb izgalmak.
    Nos, ugye, közeleg a kari, vásárolni meg muszáj, mert kézműveskedni nem tudok, barkácsolás szintén kizárva: marad a kommersz megoldás: veszek mindenkinek valamit.
    Persze a legnehezebb ugye Zsaninak találni valamit, mert elfogadni semmit sem akart, magamtól meg mi a jóistent vegyek, ha x fölsőből S-es mértet kell neki, az y-ból meg M-es. Áhh. Végülis sikerült rádumálnom, hogy áldozza fel magát a karácsony oltárán, és válasszon magának valami szépet, én meg fizetem. Cserébe én is jó fiú voltam, és áment mondtam egy klassz pulcsira.
    Szóval mire mindenkinek mindent beszereztünk, eltelt több, mint négy óra, a lábamat lejártam. Persze minden férfi ruhaüzletbe be kellett menni miattam, hogy találjunk egy normális kardigánt (valóban csak én hívom ezeket a zippzáras felsőket kardigánnak?!).
    De hogy tényleg igazi karácsonyi hangulat legyen, délután elkezdett szakadni a hó. Megmaradni sajnos alig maradt meg, és tulajdonképpen csak arra volt jó, hogy egy baleset legyen miatta Városföld közelében. A Xmas-feelinget anya forraltbora koronázta meg este. Szóval összességében legyünk pozitívak: karácsony ≠ probléma.