Lám, ez a pillanat is eljött... Elköltözünk. :| Igazából ez egy klassz dolog, mert a 30 négyzetméteres bér-kecót felváltja egy 160-as saját ház, de valami kis szomorúság akkor is motoszkál bennem. Egy évig laktunk itt, és nagyon szépen éltünk a mini-lakásban. Teljesen megszoktuk, otthonossá vált, még azt az átkozott csapot is meg lehetett szokni a fürdőkádban. :)

   Szóval ez az egész ház dolog... nem is tudom honnan jött, de a vége az lett, hogy Zsani és anyum kitalálta, hogy költözzünk össze egy akkora házba, ahol mindenkinek meglesz a kellő élettere, gyerek is jöhet, és anyunak is kényelmes lesz idős korában. Belebotlottunk egy félkész házba, egy nagyon korrekt kőművészbe, és bang, meg is köttetett az üzlet. Az eredeti tervekhez képest szinte teljesen átalakítottuk a házat, ami szép lassan el is készül, jelenleg kábé 90%-os állapotban van. Sajnos nekünk innen tiplizni kell, mert június 1-től már új albérlőé lesz a lakás, szóval kábé egy hetet majd Zsaniéknál héderezünk.

   Visszatekintve elég faja egy évet hagytunk magunk mögött itt, egy barátságos kis lakásban. De hát: the show must go on, mi is egy sebességfokozattal feljebb kapcsolunk. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.