húúú :D... én a '90es években éltem le tacskókoromat, de akkor is nagyon mentek ezek :)

pl.:

- a tubusos tejsűrítmény...állandóan kajáltam
- a fogkrémet is kóstolgattuk az oviban :P
- Dunakavics
- Pehelycukor (ilyen mentolos volt + egy jegesmedve volt a csomagoláson)

+ ezek az oldalak visszahozzák ám azt a feelinget :D ... könny szökik szemembe, hogy ezek az idők elmúltak :'( ...

www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=26500&h_id=81605&a_id=398547

www.jatekanno.hu/?t=mintabolt&

De még mennyire!!! :) Majd' minden évben eszek télifagyit. Ugyan nem szeretem, de átlag egyszer egy évben rászánom magam. Már csak a fíling kedvéért is. ;) (Kár, hogy egyre silányabb a minősége... :( )

A tejpor tényleg alap. Régen a kék zacsisat szerettem, mert az "selymesebb, lágyabb, tisztább, szárazabb" érzésű volt. :D De a barna zacsis sem volt rossz. Asszem 6 éves koromban még 30-40 fillérért (!!!) vesztegették. Akkoriban nem okozott gondot le-, majd felgangolni a 8. emeletre, hogy megehessek egy ilyet. Ma már azért meggondolnám, hogy csak ezért ennyit fárasszam magam. :D

A fogkrémből kizárólag a Gabi fogkrém lehet mérvadó. A többi gyenge képződmény hozzá képest. (Na, Gabi fogkrémet meg én nem láttam már vagy 10 éve... :((( )
Egyesek kenyérre is kenték!!! (Többek között B. István nevezetű oskolatársunk, saját bevallása szerint.) :D
Tudod: "Kismókusok kenyérre is kenhetik, nagymókusok süteménybe is tölthetik!" ;)
Ha ez utóbbi idézet valakinek nem ugrik be, az vagy szégyellje magát, vagy ezután csókolommal köszön nekem! ;D Mert ugye az is egy retro-kaja!!! (De nem árulom el, hogy mi - utána lehet járni! ;) )

A dunakavicsról az ellenpárja - amit én speciel jobban szerettem - a franciadrazsé jut eszembe. ;)

Emellett volt még a dianás cukor (nem szerettem - a hercegnő halála után furállom, hogy nem lett nagy keletje ennek ... mondjuk "Dájánás cukor" néven. :)) ), a törökméz és vattacukor - lásd búcsúk(bakker, mikor ettem ilyeneket utoljára?!), krumplicukor, karamellás cukor (az ma is van - ha nem lenne, kiverném a balhét! :) ), a sokak által ismert Tutti-Frutti cukor, meg egy édesség volt még, de nem jut eszembe a neve. Olyan kukoricapehely szerű izék voltak, mogyorónyi cukorméretben, nagy zacskóban. Olyan sokszínű volt (piros, zöld, barna, sárga "cukrok" voltak a zacsiban), valamelyest hasonlított a Zizire az íze. De be nem ugrik a neve. :(

De emlékszem még a most már eredeti ízben alig kapható mézes puszedlire, meg a ma már csak ócska utánzatként fellelhető négercsókra. Hmmm... :)

A Traubiszódát (Traubisoda) is gyártják megint, de már az sem az igazi. Régen sokkal jobb íze volt szerintem.

Az eredeti, 5-ös, 10-es, és 20-as csomagolású golyórágó pedig feledhetetlen. Mikor anno egy ideje már rágtam, eltünt az íze. Így mellévettem még egyet. Fél óra után 6-8 rágóval a pofikámban igen okosan nézhettem ki. De rágtam böcsülettel!!! :))
A rágónál - ugyan nem igazi 70-80-as évek, hanem a 90-es legeleje - a Turbó-rágó jut még eszembe, a "tetoválásával". Mekkora dizájnos volt mááár! :D

Amit Lusta olvtárs említett, annak a pontos neve: sűrített tej. ;)
(Nem rossz szándékból javítalak ám, csak ugye még mindig előkelő helyen szerepel ám nálam ez a csemege. Úgy egy hete nyomtam le egy tubussal - húzóra. Szóval a tisztelet kijár neki. ;D )

bakker, elindult a nosztalgia lavina :)
Istenem, Pisti, meg a kenyérre kent Gabi fogkrém... :D:D:D

Mijé? Finom volt, na! :D

Nagymamán hozott mindig, amikor eljött hozzánk. Sohasem bírta megjegyezni, hogy az öcsémmel együtt utáljuk. Már ekkor is ehetetlen volt. Ropogott a fogunk alatt a cukor és volt valami rettenetes utóíze.
Azt hittem az eu-s csatlakozással betiltották, mint háborús vagy népellenes bűncselekmény kísérletet.

A piros mogyoróst és a tejdropszot (Fogy.ára: 2,-Ft)szerettük. De a Tisza kavicsot azt nem, a Duna kavics meg mindig avas volt.
És volt iylen nagy zacskóban krumpli szirom, á lá Utasellátó. Ha bekaptad, hozzáragadt a nyelvedhez, érdekes érzés volt. És volt 10,50-ért lengyel tejkaramella, ami mindig rohadt kemény volt, de nagyon szerettük. Amit most újra kezdtek árulni, az már nem olyan jó, mert folyik a közepe (mint ahogy annak idején az enyémnek is kellett volna) de mi a rosszat szoktuk meg.

Ki tudja, hová lett az úttörőnyakkendőm? A múltkor kerestem, de valami kommenista biztos ellopta.

És volt 2 Ft-ért a "savanyú cukorka" Bocs tévedtem, a tejdropsz 2,20 volt. Az már minőség volt, tehát drágább volt.
És a cukrászdában 50 fillér volt egy gombóc fagyi. Mindig csoki, vanília és puncs volt.
És a szuper keménységű ezüst papírba csomagolt szaloncukor. Ha csúzliból kilőtted volna, egy grizli medvét is le tudtál volna vele lőni.
És maszekok árultak valamit, ami édes volt és barna, és az volt a neve, hogy Halvé. Azt szerettem. Azt hiszem 3 Ft volt. És volt törökméz, celofánba csomagolva. És 50 fillérért Diana sósborszeszes cukorka, amelyiknél minden másodikba bele volt száradva a töltelék. (Vagy megrepedt és kifoly még idejében.)
Aztán ott volt a diós, mogyorókrémes "Nebuló" cukorka, amit mandulásnak árultak. Ez is drága volt, ha jól emlékszem 2,30 volt. (Nem euró, Forint)
És volt valami, ami sárga, meg piros, meg fehér volt, nagy zacskóban árulták és puha volt, mint a szivacs és az volt a neve talán, hogy "Pille".
És volt a keserű csoki ízű tortabevonó ("Katica"?)És a régi Boci, amire rá volt írva, hogy a tárolás során fehér lepedég termelődhet rajta, ami az "élvezeti hatást nem befolyásolja." Egyszóval ez volt a szocialista fehér csoki. és hoztak ismerősök Jugoszláviából Tubleronet és rizses csokit is.
Ennyi talán elég mára a gyermekkori nosztalgiából, megyek és megkeresem a kisdobos nyakkendőmet is.

Tééényleg!!! Rizses csoki! A kedvencem volt anno! :)

De Tisza kavicsra nem emlékszem. :S

A Tisza kavicsban zselé (kemény zselé) volt, sok mesterséges állományjavítóval, színezékkel és ízfokozóval. Szóval tiszta "E"-vitamin keverék.
És volt még az ún. Selyem cukor is, fogalmam sincs mihez hasonlított az íze.

a selyemcukor közepén mogyoró izűnek nevezett töltelék volt/van
abban az volt a gyilkos, hogy ha elszopogattad, akkor random elvékonyodott a teteje, egy csíkban kettévált, így egy kettős cukorpengét hozott létre, ami szétvágta az ember szájpadlását

tényleg...inkább elrágtam, de így is az a sós vér íze megmaradt :S BLEEE-FUJJJ

régen azt mondták a szüleim, naponta max. 2 dianás cukrot ehete, mert alkoholos :P...erre én: Noaszt, mi van akkor? :D...

meg voltak olyan rágók, amiket hosszú szalagokba csomagolva árultak és különböző gyümölcsök formáira alakították azokat...am marha kemény volt és még a disznóbökő kés is alig vitte :)...

Tényleg. Valóban volt Tisza kavics. ;)

Selyem cukor! Nagy kedvencem volt. Csak tudni kellett enni! ;)))

Kojak nyalóka, ha valaki kifelejtette volna, na meg a dunakavics, személyes kedvenc:)
Ja, és az autós szelet-szamba-lottó-bohóc kombó!

Tényleg, Kodzsek nyalóka! :)

Ezek a csokik ma is a kedvenceim. Máig nem sikerült jobbat csinálni náluk. Pedig sokat romlott a minőségük. ... Meg a méretük. :S