Bár itt van a szomszédban, csak most sikerült átjutnunk Szelevényre, hogy megnézzük a síremléket, amit a templomkertben állítottak a falu és a környékbeli tanyák lakóinak emlékére, akik az első és a második világháborúban vesztek oda. Anyai dédapám neve a második világháborús emlékmű kövébe van belevésve.
   Furcsa volt megérinteni a kőoszlopot, látni rajta a nevét, tudni, hogy ez a név ő. Ő, akit sosem láttam, sosem ismertem, akit mindig hazavárt dédanyám, és aki sosem jött vissza a Don-kanyarból.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.