Nyár szünet

2010.08.19. 17:51

   Az, ami most kezdődik. Vagy végződik. Vagy mindkettő.

   Szokás szerint (már ötödször!) a GAMESZ nyári táborában dolgoztam az utolsó tanítási naptól kezdve augusztus 17-ig, tehát nem sok időm volt gondtalan pihenésre. Az idei tábor volt messze a legrosszabb, ezt most nem részletezném, de voltak rossz élmények bőven: lopás, verekedés, provokálás... a csúcs az volt, amikor az egyik testvérpár apja az uszodában kérdőre vont, hogy miért van büntetésben a gyereke. Nem írok etnikumot, de könnyen ki lehet találni, hogy milyen módon zajlott ez a "beszélgetés". :(

  Ha meg nem a táborban voltunk, akkor az esküvőt szerveztük. :) Tapasztalat: teljesen hasznosak az esküvőszervező-cégek, kár, hogy nekünk nem volt pénzünk egy ilyenre. Nagyjából minden jól halad, csak a rokonok ne lennének ennyire régimódiak, maradiak... :/ Nyilván azért házasodunk össze ilyen gyorsan, mert Zsani terhes. Igaz, hogy csak a szűk családi kör lesz a vacsorán, de azért még három másod-unokatestvért csak meg kellene hívni. Tudom, hogy nem szeretitek a lakodalmas zenét, de azért azt a szintetizátorost mégis fel kellene bérelni. És még lehetne sorolni.

  Na, kábé ezek azok a dolgok, amik miatt egy kukkot sem írtam nyáron. Remélem az ősz jobb lesz, és végre a szavak is úgy fognak hullani, mint a végtelen eső egy papírpohárba.

A bejegyzés trackback címe:

https://senkisemolvassa.blog.hu/api/trackback/id/tr402233597

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

unknown_blogger · http://www.tulajdonkeppen.blog.hu 2010.08.24. 10:50:36

Igen, néha úgy érzi az ember, hogy hiába akar bármit, a nádaházamtetejére asztalon táncoló atom bemart heted-nagybácsi (fél lábbal a pörköltben) víziója szép lassan csak valóra válik. Ismerős, bár én még előtte vagyok ennek.

Dortje 2010.09.03. 19:39:28

szerintem meg tenni kell rá. A mi esküvőnk egy közösségi házban volt. A zenét mi válogattuk össze 3 Cd-re. Az is táncolt, aki eddig csak a nádaházamtetejére. Volt szendvics, torta, rövid és sör, üdítő. Szolid volt, és nem a szokásos, de mi végignevettük az egészet. Inkább egy klubdélutánra hasonlnított, de ezt tutti senki nem felejtette el. Jobb volt, mint az egyenesküvő, amikor 10 év múlva összekevered, hogy melyik volt kié.
süti beállítások módosítása