Persze, a beígért képek még késnek, addig be kell érni egy mosógéppel, ezzel, ni:
    Ő a legújabb zsákmányunk, gyönyörű, csudaszép, és már mostunk is vele. :) Mondjuk majd' belehaltam, mire felcipeltük, k.ra meg is vágtam az ujjam az aljával, de benn van, szerencsére.
    Tulajdonképpen majdnem kész a lakás, már csak szőnyegeket kell szereznünk, mert így még kissé kopár a szoba, ha be van csukva az ágy. Közben egyre inkább érik bennem a gondolat, hogy vennem kell kalapácsot meg csavarhúzó-készletet, ez a nem gyenge... Sosem gondoltam volna, hogy ilyen eszközökkel kell majd egyszer operálnom. :)
    Egyébként halálosan semmi sem történik a suliban, annyira, de annyira évvége hangulat van... Nagy punnyadás, a gyerekek életkedve a nullához közelít. A félévkor beígért "legtöbbet javító kölköt elviszem kajálni"-felajánlásom sem motiválta őket, mindenki örül, ha megvan a kettese.
    Közben a koli felett (pletykaszinten) azért gyülekezik egy pár sötét felleg, amiből ha kicsap az istennyila, az tutira engem talál picsán...