Escenas del capitulo anterior
2008.05.05. 10:45
Nos, kedves barátaim, nos - annyira, de annyira nem fértem internetközelbe, hogy csak na, pedig írnivaló az akadt volna bőven.
Voltunk például házibuliban Szegeden, utána hajnalig roptuk Ludmillára a Jatéban, tökjóvolt.
Röviden, de nagyon röviden a házibuliról... Jáááj. Én alapvetően szeretném ezt a sportot, meg Csilláéknál/Anitáéknál szoktunk is bulizgatni szolidan(...) Hát, ez nem olyan volt, nagyon nem.
Tessenek elképzelni egy teljesen besavanyodott, sör/bor-szürcsölő, harminc+ -nak kinéző, valójában még csak huszonéves bölcsésztársaságot. Jó eséllyel nekem volt a legkisebb szám a személyimben a "születési dátum" mellett, de hogy nem én néztem ki a legöregebbnek, az kurvaélet... Váhh, na mindegy. Az mondjuk ennek tükrében még érdekesebb, hogy a házigazda halálosan jó fej volt, marhára nem illett ebbe a társaságba. A hatalmas bulizásról később ügyesen megléptünk, és irány a Jate (lásd az ábrát).
A Brains-koncertre még odaértünk (mér'nem Brians a nevük?! Brájensz: sokkal jobb, mint a Bréjnsz), nem igazán tudnám megmondani, hogy mit játszanak, de a koncerten baromi sok raszta volt, bár azoknál sem lehet tudni. Utánna jött Ludmilla kisasszony, mi meg élveztük az estét, aminek a megkoronázásaképen összefutottam Kertész Doktorral és Szabó Máté kollégámmal, akiket ezer éve nem láttam. Öröm, bódottá. :D Ez egy roppant régi kép, mondjuk ez rá is van írva. :)
Itthon meg egy új bejegyzést követelő (de nem kapó) esemény történt! Valami baromállat tegnap este felgyújtotta a házunk melletti konténert, persze a fényképezőgépem meg nem volt feltöltve, ezért most nincsenek megrázó erejű dokumentumok csatolva. Alapvetően békés hely lenne ez a Csongrád, de amikor szerenád éjjelén feltörnek egy boltot, egyébként meg kukát gyújtogatnak, akkor elgondolkodik az embör, hogy mi a jóistent is csinálnak ezalatt a közbiztonságért felelős állami alkalmazottak. Ez volt a "puffogok, mint egy nyugger"-című rovatunk.
Egyébként bombameglepetéssel készülünk az eljövendő szép napokban, csak legyen időm megírni. Kíváncsiságtól kitágult pupillákat kívánok mindenkinek, Isten áldása kísérje bátortalan ujjacskáitok tétova suhanását az Élet nagy klaviatúráján.
Voltunk például házibuliban Szegeden, utána hajnalig roptuk Ludmillára a Jatéban, tökjóvolt.
Röviden, de nagyon röviden a házibuliról... Jáááj. Én alapvetően szeretném ezt a sportot, meg Csilláéknál/Anitáéknál szoktunk is bulizgatni szolidan(...) Hát, ez nem olyan volt, nagyon nem.
Tessenek elképzelni egy teljesen besavanyodott, sör/bor-szürcsölő, harminc+ -nak kinéző, valójában még csak huszonéves bölcsésztársaságot. Jó eséllyel nekem volt a legkisebb szám a személyimben a "születési dátum" mellett, de hogy nem én néztem ki a legöregebbnek, az kurvaélet... Váhh, na mindegy. Az mondjuk ennek tükrében még érdekesebb, hogy a házigazda halálosan jó fej volt, marhára nem illett ebbe a társaságba. A hatalmas bulizásról később ügyesen megléptünk, és irány a Jate (lásd az ábrát).
A Brains-koncertre még odaértünk (mér'nem Brians a nevük?! Brájensz: sokkal jobb, mint a Bréjnsz), nem igazán tudnám megmondani, hogy mit játszanak, de a koncerten baromi sok raszta volt, bár azoknál sem lehet tudni. Utánna jött Ludmilla kisasszony, mi meg élveztük az estét, aminek a megkoronázásaképen összefutottam Kertész Doktorral és Szabó Máté kollégámmal, akiket ezer éve nem láttam. Öröm, bódottá. :D Ez egy roppant régi kép, mondjuk ez rá is van írva. :)
Itthon meg egy új bejegyzést követelő (de nem kapó) esemény történt! Valami baromállat tegnap este felgyújtotta a házunk melletti konténert, persze a fényképezőgépem meg nem volt feltöltve, ezért most nincsenek megrázó erejű dokumentumok csatolva. Alapvetően békés hely lenne ez a Csongrád, de amikor szerenád éjjelén feltörnek egy boltot, egyébként meg kukát gyújtogatnak, akkor elgondolkodik az embör, hogy mi a jóistent is csinálnak ezalatt a közbiztonságért felelős állami alkalmazottak. Ez volt a "puffogok, mint egy nyugger"-című rovatunk.
Egyébként bombameglepetéssel készülünk az eljövendő szép napokban, csak legyen időm megírni. Kíváncsiságtól kitágult pupillákat kívánok mindenkinek, Isten áldása kísérje bátortalan ujjacskáitok tétova suhanását az Élet nagy klaviatúráján.
Szerző: dr. Wilbur Swain
Szólj hozzá!
Címkék: élet buli szeged csongrád szabó máté jate kertész gábor
A bejegyzés trackback címe:
https://senkisemolvassa.blog.hu/api/trackback/id/tr74454547
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.