Jááj, de régen nem írtam már semmit. :) Az életem Zsani óta leginkább egy csokifolyóhoz hasonlít, amin apró marcipángolyócskák kerülgetnek ici-pici mályvacukor-hajócskákat.
  Szóval sosem volt még ilyen jó, ám jobb még biztosan lesz, hiszen nagyon-nagyon megtaláltuk egymást. Valahogy próbálom moderálni magam, hogy ne állandóan róla írjak, beszéljek, ne ő járjon minden másodpercben a fejemben... Hmm, hát ez nem nagyon megy. :)
    La vita e bella. :)